A wellandi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom története

MagTV Riportok
Typography

Több mint kilencven éve hirdetik magyar nyelven az igét Kanadában a Niagara félsziget egyetlen magyar katolikus templomában, a wellandi Magyarok Nagyasszonya templomban. Az épület azonban nemcsak a magyar nyelvű hitélet helyszíne, hanem egy olyan közösségi tér is, amely immár közel száz éve ad folyamatosan lehetőséget a helyi magyaroknak hagyományaink őrzésére, és az egy nemzethez tartozás megélésére.

A wellandi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom története

- KÖVESSY ZSOLT riportja

Szentmise a wellandi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom impozáns épületében, hosszú idő után ismét a hívek részvételével.

 - Kanada legszebb templomában állunk, katolikus magyar templomában, nagyon büszkék vagyunk rá - lelkesedik Bodnár Erika önkéntes. - Gyönyörű freskók az ablakok, tényleg egy pompa az egész, tehát ahogy megérkezik az ember mintha Magyarországra érkeznénk el egy szép katolikus templomba. Úgyhogy büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek és részese lehetek a közösségnek.

A koronavírus járvány alatt sokáig csak Interneten lehetett követni a miséket, most korlátozott számban már a hívek is részt vehetnek a szertartásokon.

 - Külhoni magyarként nagyon meghatározó az, hogy egy héten egyszer eljöjjünk, és magyar nyelven beszéljünk az itteni magyarsággal egy kicsit - folytatja Erika. - Vagy a mise után egy kicsit együtt lehessünk, és akár ebédelünk együtt, és összetartunk, próbáljuk azért megélni a saját kultúránkat, és követjük az otthoni dolgokat, és folyamatosan átbeszéljük.

A Niagara félszigeten a magyarság története a múlt század elejéig nyúlik vissza.

Az első magyar család 1906-ban érkezik Welland környékére, aztán az Ontario és Erie tavakat összekötő Welland csatorna építésével, az 1920-as évektől megnövekszik a magyar bevándorlók száma, köztük a katolikus hitűeké.

 - Igen-igen összeforrott a magyarság itten - jelenti ki a kilencvennyolc éves Gelencsér Ilona. - Mindig megbecsültük egymást, mindig azt szoktam mondani, hogy Magyarországnak minden vidékéről van is, hogy összekeveredtünk mint a rántás.

Az egyre gyarapodó magyar közösségben hamar felmerül az igény a magyar nyelvű szentmisékre, így Mosonyi Lipót ferences rendi szerzetes segítségével önálló egyházközséget szerveznek, majd Nyíri István atya vezetésével templomépítésbe kezdenek. A Magyarok Nagyasszonya katolikus templom 1928-ra épül fel a hívek adományaiból, és az épületet még ebben az évben felszenteli a torontói érsek.

 - Ez a templom kilencvenhárom éve egy összekötő kapocs a föld és az ég között a magyarság számára az egész Niagara félszigeten - mondja Miskei László atya, a templom plébánosa. - És valóban itt minden magyar ezelőtt összejött, hát én úgy tudom, úgy hallottam az idősebbektől már 17 évvel ezelőtt is, hogy ez a templom tele volt. Teljesen tele volt a kórus, a templom, ülőhely nem volt, állóhely nem volt,sőt még kint az utcán is, és hogy még az uton is sokszor álltak.

A Felvidékről származó Miskei László atya tizenhét éve vezeti az egyházközséget. Kétnyelvű, angol magyar mise hétfő kivételével mindennap van a templomban, vasárnap délelőttönként pedig Miskei atya magyar nyelvű szentmisét celebrál.

 - A híveknek és nekem is nagyon fontos, hogy hitbelileg itt tudunk összejönni, találkozni és együtt imádkozni. Magyarnak születtünk, és magyarul tanultuk meg legelőször az imáinkat, a miatyánkot szüleinktől, nagyszüleinktől és rokonainktól, és ez nagyon fontos számunkra, hogy ezt továbbvigyük, tovább ápoljuk, még több mint nyolc-kilenc ezer kilométerre is, hogy meg tudjunk maradni, mert a nyelvében él az ember, ahogy mondja a költő is, és ugye igazából magyarul gondolkodunk, beszélünk, élünk.

Az 1930-as évektől az egyházközség gazdag egyesületi életet is él. Különböző csoportok alakulnak: az Ifjúsági Club, a Rózsafűzér Társulat, a Szent Név Társulat és a Dráma Club. A hétvégi Magyar Iskolában a gyerekek magyarságismeretet és hittant tanulhattak. A karmelita nővérek színdarabokat rendeztek, Élő Rózsafűzért és kórust szerveztek. A 98 éves Gelencsér Ilona az egyházközség legidősebb tagja, 1934-ben érkezett Kanadába.

 - Színdarabokat játszottunk és nem volt különbség hogy ki hova menjen - folytatja a mesélést Gelencsér Ilona, aki a legidősebb tagja az egyházközségnek. - Hogyha hívtak a reformátusokhoz odamentünk, a görögökhöz szintén, jártunk Delhiba meg Hamiltonba, az egész vidékről összetartott a magyarság. Úgyhogy nagyon nagyon jó összeköttetés volt minden. Nem néztük, hogy kinek milyen vallása van csakhogy magyar legyen. És ez nagyon jó gyökér volt itten a magyarságnak, úgyhogy idáig megmaradt.

Stucz Lillian már Wellandon született, és kisgyerek kora óta résztvesz a templom életében. Ma az Egyháztanács elnökeként segít összetartani a közösséget.

 - Karácsony estén, az éjféli misén még lent a pincében is teli volt a basement meg a templom. A Montsignor Horvath volt a föld, és vettünk földet, és a Szent István terem fel volt építtetve. És mindenki nagyon fogadta aztat és szerettük, és szép bálok voltak ottan. Ebben a templomban most a búcsús pikniket tartunk, és a téli, tavaszi ebédet, és régen volt a Valentine Tea Party mikor együtt jöttünk az asszonyokkal. Most is a Rózsafűzér Társulat még folytatik.

Az 56-os menekült Újfalussy László az Oltáregyletben tevékenykedett. Eseményeket szerveztek a templom altermében, a bevételből kórházakat és szeretetotthonokat segítettek, és hozzájárultak a plébánia fenntartásához.

 - A templom fontos, az én gyerekeim is mind itt voltak keresztelve, itt volt a lakodalom, a templom ugye mindig visszahoz engem a szüleimhez, a rokonsághoz, visszahoz engem Magyarországra és a magyar életre, amikor itt vagyok, úgy érzem mintha a mamám is itt lenne.

Bodnár Erika, aki egyen a Kanadai Magyar Kulturális Tanács kulturális igazgatója is, hozzáteszi:

 - Igazán hálatelt szívvel gondolunk vissza azokra az idősekre, arra a magyarságra, akik ezt a templomot felépítették kőröl kőre, és most már a gyermekeik, unokáikat ismerhetjük meg, akik itt közöttünk élnek, és továbbra is próbáljuk folytatni ezt, hogy majd életben maradhasson a templomban és továbbra is jöhessünk a mi családjaink, s a mi gyermekeink is ide ebbe a szép templomba.

A plébánia a szomszédos Magyar Házzal szorosan együttműködve ápolja őseink hitét, kultúránkat, hagyományainkat

 - Az itteni magyarságnak kezdettől fogva, akik a kanálison is dolgoztak több mint száz évvel ezelőtt vagy utána is, ez a templom a hitüket, a vallásosságukat, a reményüket, a szeretetüket nagyon erőssé tette az isten és embertársaink felé is - véli Miskei atya. - Ezért tudunk még mindig itt lenni és vanni, létezni, reméljük még a jövőben is.

Mi a magyarság megmaradásának záloga a tengerentúlon? Mint a wellandi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Egyházközség példája mutatja, egy templomépület Magyarországtól mintegy hétezer kilométerre, közel száz év hitélet magyar nyelven, és a magyarságnak elkötelezett emberek közössége lehet a biztosíték arra, hogy a magyarságnak nemcsak múltja és jelene de jövője is van Kanadában

DunaTV, Öt kontinens - A wellandi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom története