HAZATÉRÉS: SABRAK és más magyar kultúrtörténeti emlékek Kanadában

MagTV Riportok
Typography

A Rákóczi Alapítvány és a Széchényi Társaság történeti kordokumentumai, Ady Endre unokatestvérének, Ady Máriának a levelezése, és egy több mint százötven éves huszártiszti nyeregtakaró is része volt annak a különleges szállítmánynak, ami nemrég indult útra Torontóból Budapestre.

SABRAK és más magyar szellemi és tárgyi emlékek hazatérése Torontóból Budapestre

- KÖVESSY ZSOLT riportja

Török eredetű régi magyar szavunk, a sabrak díszes takarót jelent, melyet a huszártisztek egykoron a nyereg alá terítettek. Egy ilyen szépen kimunkált régi sabrakot, nyeregtakarót őrzött sok éven át Torontóban Inokai Péter, amely egy műgyűjtő barátja, Ferenczi Tibor hagyatékából került hozzá.

 - Volt egy Magyar Királyi Testőrség, amit Mária Terézia alapított 1760 körül, és akkor ott találtam meg ugyanezt a sabrakot - meséli Inokai Péter, a sabrak tulajdonosa. -  És mi különbözteti meg a többi sabraktól? Az hogy egy párducbőr, mert a testőrség párduc kacagányos testőrség volt, és az, hogy világoszöld, és a Monarchiának a jelvényei vannak a négy sarkában, és ezek arany és ezüst fonallal készített jelvények, és különlegesek, mert a fekete kétfejű sas azért fekete, mert ahogy oxidálódik az ezüst, fekete lesz. Van két ezüst színű paszomány rajta, és a szakértők, dr. Baczoni Tamás szerint ez annyit jelent, hogy egy gárdaőrmesternek készült ez a sabrak.

A sabrak a magyar huszárnyereg szerves részét képezte. A huszárnyereg négy részből áll.

 - Van egy könnyű váz, aminek van egy kötött pánt rúgozata - folytatja Inokai Péter. - Akkor rájön egy nyeregpárnázat, ami báránybőrből volt. Na most erre a vázra elől a huszárok odacsatolták a pisztolyokat, és hátul volt egy csat, ahol a kardhüvelyt is oda tudták csatolni, és a sabrakot használtak, ezt az egészet befedte, eldugta a pisztolyokat, és akkor a negyedik rész a heveder volt, amivel lekötötték a sabrakot a lóra.

Minden jel arra mutat, hogy a sabrak azokkal a negyvennyolcas huszárokkal kerülhetett Amerikába, akik a szabadságharc bukása után az amerikai polgárháborúban harcoltak a déliek oldalán.

1871-től a sabrak és a huszártarsoly eltűnnek az egyenruhákról és a lovakról.

 - Azt tudjuk, hogy ha a sabrakot használták viseletben, akkor 1871 előtt kellett használják, tehát legalább olyan régi. Na most hogy ez negyvennyolc előtti-e vagy sem, azt egy szakembernek kell megvizsgálnia. Egy szakembernek kell végigvizsgálnia az egész sabrakot és a javításokat, és majd ők megállapítják, hogy ez tulajdonképpen mikori.

Magyarországon ma már csak egy ilyen testőrségi nyeregtakaró található, a Hadtörténeti Múzeumban, de az sokkal rosszabb állapotban van.

 - Amikor elkezdtük nyomozni, hogy ez tulajdonképpen mi, akkor rájöttünk, hogy ez egy komoly műtárgy, hogy ez egy kincs, hogy ez hagyományunk része, és hogy ezt haza kell vinni Magyarországra, ezt mi nem tarthatjuk meg. Ez nem egy egyéni vagyon dolog, ez a közösségünknek a hagyatéka.

 - Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, hogy ennek a magyar királyi lovastestőrségi nyeregtakarónak a hazajutása hasonlítható a magyar szentkorona, a Munkácsy trilógia darabjai vagy a Seuso hagyaték visszaszerzéséhez - mondja Laky-Takács Péter közösségi diplomata. - Ugyanis olyan kultúrtörténeti kincseink ezek, amelyek komoly tartóoszlopai nemzeti önazonosságunk meghatározásának.

DunaTV, Öt kontinens - Hazatérés: egy sabrak útja Torontóból Budapestre

A sabrak hazajuttatását, más kordukomentumokkal együtt, a torontói Rákóczi Alapítvány szervezte meg.

Ady Endre Torontóban élő leszármazottai a költő unokatestvérének, Ady Máriának a levelezését ajánlották fel, és a torontói egyetem magyar tanszékét létrehozó Széchényi Társaság alapító okirata és levelezése is hazakerül.

 - A Rákóczi Alapítvány egy több mint 70 éves szervezet. Nagy múltú szervezet, és nagy múltú archivális anyaga, gyűjteménye volt - magyarázza Papp Zsuzsa, az alapítvány elnöke. - Korponay Miklós, első elnöke, az életcéljává tette azt, hogy összegyűjtse a magyarságot, és Korponay Miklósnak a hagyatéka és az Alapítvány korai évei is és mostani tevékenysége is most elmegy Budapestre. Nagyon sokminden volt, ami el lett hozva Magyarországról, de itt nem találták sose a helyüket, és ideje volt annak is, hogy amit összegyűjtöttek a kanadai magyarok, a munkásságukat, tevékenységüket, és az eredményeiket megismerjék odahaza is, és ezeket most nagy örömmel adjuk tovább.

Ezek az eddig a diaszpórában őrzött, ma már történelmi jelentőségű tárgyi és szellemi emlékeink a Mikes Kelemen Programnak köszönhetően kerülhetnek most haza Kanadából.

Végleges otthonra az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Hadtörténeti Múzeumban találnak majd.