Bemutatkozik: FUJKIN ISTVÁN képzőművész

MagTV Riportok
Typography

A vajdasági Horgostól Budapesten át Kanadáig, a magyar lemezborítóktól és képregényektől az észak-amerikai indiánok ihlette festményekig és szobrokig, gazdag alkotói életpálya áll Fujkin István Torontóban élő képzőművész mögött. Kontinenseken átívelő művészeti tevékenységét kezdetektől áthatja és inspirálja a zene szeretete.

Bemutatkozik: FUJKIN ISTVÁN képzőművész

 

- KÖVESSY ZSOLT riportja 

„Minden alkotásom egy kétharmadáig elmondott mondat, a befejezést már nem én teszem hozzá” - vallja Fujkin István horgosi születésű, de ma már Torontóban élő és alkotó képzőművész. A Vajdaságtól Kanadáig végigkísérte életét és művészetét a zene, így nem véletlen, hogy legtöbb alkotása tárgyak és élőlények áthangszereléséből született.

 - A zene elsőbb csak mint egy hangfüggöny, megszűrte a külső zajokat, de ez napról napra egyre közelebb került, egyre jobban összenőttem vele, és egyre jobban a saját hangommá vált. Észrevétlenül, egyszercsak mindig jobban-jobban fellopakodott a vászonra, és kialakult egy sajátos kifejezési forma, amit én azóta is továbbviszek, tehát ez lett az a nyelv, amin tulajdonképpen én szólni tudok.

Képeihez olajfestéket használ, amit klasszikus módon, ecsettel visz fel a vászonra. Nem használ szórópisztolyt, sem más segédeszközt. Egy-egy mű születése a vázlatolástól a végkifejletig 150-200 munkaórát igényel.

 - Gyakorlatilag az ecset nyomát nem lehet végigkövetni a vásznon, tehát nem látszik. Tehát teljesen az a hatása, mint amit szórópisztollyal érnek el, de mindezt ecsettel. Számomra ez azért érdekes és fontos, hogy azt a fajta kézművességet, amit a festészet mint olyan ősidők óta megkövetel, azt továbbra is meg tudjam tartani.

Fujkin István sokrétű művészeti karrierje képregényrajzolással, könyvillusztrációkkal kezdődött Horgoson, majd lemezborítók tervezésével folytatódott Magyarországon. Többek közt az LGT, az Edda, Zorán és Balázs Fecó egyes lemezeinek borítóit is ő készítette, de a Lézer Színház látványtervezőjeként is dolgozott. Új kihívásokat keresve érkezett Kanadába 1997-ben.

 - Kanada a maga nemében egy egészen más világ. Nemcsak a méretei és az esetleges lehetőségek miatt hanem számomra sokkal inkább azért, mert közvetlen találkoztam az indiánokkal. Ami gyerekkoromban még jórészt egy ilyen indián legendaként élt, itt viszont egy egészen más dolog, tehát az élő indiánokkal találkozni, azzal, ami ők mai nap. Ahogy ők megőrzik a saját kultúrájukat, a saját spirituális életüket, az tulajdonképpen valahol egy kicsit visszakötődik ahhoz, ami nekünk a nagyon ősi múltba mehet vissza.

A kortárs indián zene hatására készült a Kék bagoly sorozat 21 képe. Fujkin úgy véli, hogy a magyar és az indián népek sorsa, kultúrája sokmindenben párhuzamos. Elég a történelmi Magyarország területén élő honfitársainkra gondolnunk, akik számkivetve, idegenekként élnek a saját földjükön, akár csak az indiánok. Ezt az érzést délvidéki magyarként különösen fájdalmasan élte meg az ominózus határonkívüli magyarokról szóló népszavazás sikertelenségét követően. Ekkor született a Zsoltár című festménye.

 - A Zsoltár című kép az egyetlen, amin írott szöveg van, és az írott szöveg rovásírással van: fészkeink feldúlva és elhagyatva. Utódainkat mások nevelik, ellenünk. Add, hogy még egyszer együtt vadásszunk.

Zenei ihletettségű műveire Kanadában is felfigyeltek, így jött a felkérés, hogy készítsen egy szobrot és egy ötemeletes totemoszlopot egy a közeljövőben felépülő zenei múzeum számára.

 - Az Árgus ez ma még csak ekkorka, de valójában ez két két és fél méter nagyságú lesz, és a majdan Torontóban épülő Metronome zenei múzeumnak a bejárata előtt fog állni. Azért pont Árgus, mert a görög mitológia szerint az egyetlen őr volt, aki a több szemével soha nem aludt el, csak a szirének énekére. Itt viszont az egész zenéből épül fel, ami azt jelenti, hogy folyamatosan éber marad, tehát a művészetet, a zenét őrzi és vigyázza.

Két gólyát ábrázoló szoborkompozíciója - amit tavaly ajándékozott szülőfalujának - tisztelgés ifjúsága, és Bartók Béla horgosi népdalgyűjtése előtt. A bronzból készült szobor Fujkin István számára a hazatérést és a hűséget jelképezi. A hazatérést testben és lélekben, oda, ahonnan fiatalemberként nekivágott a nagyvilágnak, és azt a hűséget, amellyel őrzi magyarságát, gyökereit, szülőfaluja emlékét Kanadában.

DunaTV, Öt kontinens - Látogatóban FUJKIN ISTVÁN képzőművésznél