A montreáli Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom története

MagTV Riportok
Typography

Mindent Isten nagyobb dicsőségére - hirdeti egy márványtábla a jezsuiták jelmondatát a montreáli Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templomban. A több mint 90 éve alapított katolikus egyházközség az elmúlt évtizedekben fontos szerepet játszott a montreáli magyar közösség összetartásában és fejlődésében.

Bemutatkozik a montreáli Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom

 

- KÖVESSY ZSOLT riportja 

Magyar nyelvű szentmisét először 1928-ban celebráltak Montreálban a Notre Dame Katedrális kápolnájában. Az első világháború után, a trianoni békediktátum következményeként kivándorolt magyarokban hamar felmerült az igény a közösségi életre. Így vásárolták meg később, összefogással, az első templomukat és a hozzá tartozó közösségi házat a Szent Lőrinc sugárúton, amely akkoriban népszerű környék volt sok magyar üzlettel, éttermekkel. Templomot támogató egyesületek alakultak, férfiegylet, nőegylet, kurátori testület, amelyek különböző rendezvényekkel segítették az egyházközség fennmaradását.

- A közösséget egy francia származású szerzetes atya segítette, aki aztán később megtanult magyarul. Aztán különböző szerzetesrendek működése segítették az itteni magyarság lelki életét - meséli Licskó Szabolcs atya. - Ami fontos időpont az 1963, a templom építése Tarziciusz atyával, a cserkészet, aztán majd a magyar iskola megalakulása, amely a magyar nyelv ápolását, a hagyományőrzést hivatott szolgálni.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások elől mintegy huszonötezer magyar menekült érkezett Montreálba. A felduzzadt magyar katolikus közösség kinőtte addigi otthonát, így a régi templomot eladva vásárolták meg azt a telket, amire aztán, szintén közösségi összefogással, a mai Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templom épült. 1984-ben a templom mellé Deák Ferenc atya vezetésével építették fel az Ifjúsági Otthont, mely a magyar iskolának, a cserkészetnek és a tánccsoportnak biztosított állandó helyszínt.

- Az Ifjúsági Otthon egy nagyon jó lehetőséget teremtett nemcsak a katolikus közösség számára hanem a montreáli magyarság számára is, hogy az Ifjúság össze legyen fogva, otthona legyen. A magyar iskola segít abban, hogy a nyelvet gyakoroljuk, megtanuljuk, a cserkészcsoport a próbarendszereiken keresztül egy összetettebb, egy iránymutató jellemnevelő munkát folytat. És a harmadik csoport a tánccsoport. A tánchoz nem kell nyelv, de ugyanakkor nagyon érdekes, hogy a másnyelvű tánctagok is megtanulják a magyar nyelvet, éneklik a magyar énekeket, külön időt fordítanak, energiát arra, hogy a magyar nyelvet az énekeken keresztül elsajátítsák.

A jelenlegi plébános, Licskó Szabolcs atya 2012 óta szolgálja a montreáli katolikus magyar közösséget. Megörökölte a jól működő egyházközségi csoportokat, akikkel együtt dolgozva biztosítva van a templom fennmaradása.

- Meghatározó közösségként tartanak számon minket, még mindig talán lélekszámban elég szépen vagyunk, és a másik pedig azért, hogy kulturális szempontból nagy hellyel rendelkezünk. Az ifjúságtól egészen a nyugdijas korig vagy a pihenőbb időszakig biztosítva van a magyarság számára az együttlét, a lelki közösségnek, az összetartó ragasztója a katolikus egyház.

A Magyarok Nagyasszonya Templom története - Öt kontinens, DunaTV

 

A különböző templomi csoportok tagjai, a magyar iskolások és a cserkészek aktív szerepet vállalnak a hitoktatásban, a szentmiséken, a liturgikus és nemzeti ünnepeken, a közösségi rendezvényeken.

- Szeretnénk a magyar nyelvet, kultúrát, de a kereszténységet és a hitünket is megőrízve magyar nyelven igét hirdetni, szentmisét bemutatni, hálát adni az istennek, hiszen az ember saját nyelvén tudja kifejezni leginkább hitét, az anyanyelvén, amit az édesanyjától tanult, és könnyebben tud fordulni az anyaszentegyházhoz.

Fontányi Viktor a vajdasági Topolyáról érkezett családjával Kanadába tizenegy éve. Felolvas a szentmiséken, szaval az ünnepeken, segédkezik a rendezvényeken, és a gyerekeit is igyekszik bevonni az egyházközség életébe.

- Nekünk nagyon fontos, hogy a magyar kultúra megmaradjon a családunkban. Hogy még az unokáim is tudják esetleg később ezt a magyar nyelvet ápolni, és tudják átadni később még az ő gyerekeiknek is, hogy akárhogy is, ha kijöttünk ide Kanadába, a magyar nyelv megmaradjon a családunkban és a magyar kultúra, és ezért ide járunk. itt megtaláltuk azt a helyet, ahol tudjuk ezt ápolni.

Gazdag hitélet, a magyar kultúra ápolása és köxösségformáló élmények, mindez együtt, mint magyarságmegtartó erő. A montreáli Magyarok Nagyasszonya Katolikus Egyházközség közel száz éve mutat jó példát arra, hogy hogyan őrízheti meg gyökereit a magyarság a diaszpórában.